Lassan tíz éve annak, hogy a tudósoknak sikerült megtalálniuk a tudomány Szent Grálját: a világon először detektáltak gravitációs hullámokat. Az eredményre sokáig kellett várni, a létezésére ugyanis Albert Einstein következtetett először a relativitáselmélete alapján, ám hosszú évtizedeken át egyszerűen nem volt eszköz, amivel ezt detektálni lehetett volna.
Ezen változtatott az amerikai LIGO (Laser Interferometer Gravitational-Wave Observatory), a valaha épített legérzékenyebb műszer, amellyel egy hatalmas nemzetközi tudományos összefogásnak – köztük magyar tudósoknak – köszönhetően sikerült elérni a tudomány eddigi csúcsát.
A gravitációs hullámok a téridő apró fodrozódásai, amelyeket kozmikus ütközések, például összeolvadó fekete lyukak okoznak. A probléma az, hogy bár régóta sejtett a létezésük, szinte észrevehetetlenül gyengék. Ahhoz, hogy sikerüljön detektálni, egy rendkívül érzékeny műszer kellett – ez lett a LIGO –, amely vákuumban elhelyezett tükrökkel és lézerekkel képes érzékelni a hullám keltett apró változásokat.
A Kaliforniai Egyetem kutatóinak most ezt a problémát sikerült orvosolniuk. Egy olyan új rendszert fejlesztettek ki – a FROSTI-t –, amely megoldja ezt a problémát, lehetővé téve a LIGO és a jövőbeli obszervatóriumok számára, hogy minden eddiginél mélyebben vizsgálják a kozmoszt.
Forrás: hvg.hu
