Előrelépés történt minden európai uniós tagországban a digitális fejlettség és versenyképesség terén – közölte az Európai Bizottság.
A jelentésben kiemelték, hogy a kulcsfontosságú területeken elért fejlődés még nagyobb hangsúlyt kap a koronavírus-világjárvány idején, amikor egyértelművé vált, hogy mennyire nélkülözhetetlen a digitális technológiák használata. Lehetővé tette a munka folytatását, a vírus terjedésének nyomon követését, illetve a gyógymódok és oltóanyagok kutatásának felgyorsítását. Mint írták, a tagállamoknak fokozniuk kell a nagy kapacitású hálózatok lefedettségének javítását célzó erőfeszítéseket. Ki kell osztaniuk az 5G-frekvenciákat az 5G-szolgáltatások kereskedelmi bevezetésének lehetővé tétele érdekében, javítaniuk kell az emberek digitális készségeit, illetve folytatniuk kell a vállalkozások és a közszféra digitalizálását.
Az EU digitális gazdaság és társadalom indexe (DESI) öt főbb területen követi nyomon az eredményeket: a hálózati összekapcsoltságot, a digitális készségeket, az egyéni internethasználatot, a digitális technológiák vállalkozások általi használatát és a digitális közszolgáltatásokat vizsgálják. A főbb megállapítások között szerepel, hogy az EU-ban Finnország, Svédország, Dánia és Hollandia jár élen a digitalizáció terén, utánuk Málta, Írország, illetve Észtország következik.
A hálózati összekapcsoltság javult, de még sokat kell tenni a gyorsan növekvő szükségletek kielégítése érdekében. Tavaly a háztartások 78 százaléka rendelkezett vezetékes szélessávú előfizetéssel az öt évvel korábbi 70 százalékhoz képest. A 4G-hálózatok csaknem a teljes európai lakosságot lefedik. Tizenhét tagállam osztott ki már frekvenciát a legelső 5G-sávokban. Az 5G-készültség terén Finnország, Németország, Magyarország és Olaszország áll a legjobban. De a digitális készségek terén további előrelépésre van szükség. A koronavírus-válság megmutatta, hogy a megfelelő digitális készségek elengedhetetlenek az információkhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez.
Az EU lakosságának mintegy 42 százaléka még mindig nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel sem. Bár a járvány idején jelentősen megnőtt az internethasználat, ez a tendencia korábban is megfigyelhető volt. Az emberek 85 százaléka hetente legalább egyszer használta az internetet. Ez az arány 2014-ben 75 százalék volt. Legnagyobb mértékben a videohívások mennyisége nőtt, itt a 2018-ban mért 49 százalékos arány 2019-ben 60 százalékra emelkedett. Az internethasználók 71 százaléka szokott élni az internetes banki szolgáltatás és az online vásárlás lehetőségével.
A jelentés szerint a nagyvállalatok 38,5 százaléka vesz igénybe felhőszolgáltatásokat. A kis- és középvállalkozások túlnyomó többsége azonban még nem alkalmazza a digitális technológiákat. Utóbbiaknak még tavaly is csak a 17,5 százaléka értékesített termékeket és szolgáltatásokat a világhálón keresztül. A nagyvállalatoknak 39 százaléka élt az online értékesítés lehetőségével. A digitális közszolgáltatások mindinkább terjedőben vannak. A közigazgatási eljárásokban formanyomtatványokat benyújtó állampolgárok 67 százaléka már interneten intézte ilyen ügyeit. Ezen a területen Észtország, Spanyolország, Dánia, Finnország és Lettország teljesít a legjobban.
Magyarország a szélessávú hozzáférés tekintetében teljesít a legjobban. A legalább 100 Mbit/másodperc sebességű internet-hozzáférés, illetve az 5G-felkészültség tekintetében is a legjobban teljesítő tagállamok között szerepel. Magyarország lemaradásban van a digitális közszolgáltatások és a vállalkozások digitalizáltsága területén, noha a digitális közszolgáltatásokra vonatkozó összes magyar mutató jelentős javulást mutat. A vállalatok többsége nem aknázza ki megfelelően az új technológiákban rejlő lehetőségeket, kevés magyar vállalkozás értékesíti termékeit az interneten. A magyar lakosság fele nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel és a szoftverek használatához szükséges ismeretekkel.
Az internetet a magyarok 80 százaléka használja hetente legalább egyszer, ez 5 százalékkal magasabb az egy évvel ezelőtti adathoz képest, de továbbra is elmarad a 85 százalékos európai uniós átlagtól. A magyar internethasználók 86 százaléka használ közösségi hálózatokat, ami a legmagasabb érték az EU-ban.
Forrás: sg.hu
